Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja. Édesapja, Fényes Lóránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és…
Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja. Édesapja, Fényes Lóránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.
A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt, az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.
Az első színházi sikert a „Maya” bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957-1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között.
Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.
Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbán-hegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Kellér Dezső, Ruttkai Éva és Lendvay Kamilló színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket.
Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei - 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal - szavatolják. Munkásságával a Kossuth-díjat nem érdemelte ki. Az Orbán-hegyi út és Nárcisz utca sarkán álló, jelentősen átalakított Fényes villán és környékén semmi sem emlékeztet Fényes Szabolcsra és feleségére Csikós Rózsira. Emléktáblát sem kaptak.
Díjak, kitüntetések: Erkel Ferenc-díj (1964) Érdemes művész (1972) Kiváló művész (1980) EMeRTon-díj (1986)
Művei:
Operettek, zenés játékok:Maya (jazzoperett), 1931 Hárem, 1931 Manolita, 1932 Csipetke, 1933 Mimi, 1935 Sok hűhó Emmiért, 1936 Pusztai szerenád, 1939 Az ördög nem alszik, 1940 A királynő csókja, 1943 Vén diófa, 1947 Rigó Jancsi (operett), 1947 Két szerelem Szombat délután, 1954 Szerencsés flótás, 1955 Csintalan csillagok (operett) Duna parti randevú, 1957 Majd a papa, 1958 Légy szíves Jeromos, 1962 A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, 1976[8] A csók, 1968 Florentin kalap, 1979 Bulvár, 1980 Lulu A kinevezés Szerdán tavasz lesz (musical), 1983 Kikapós patikárius[9] Szerencsés flótás Hamupipőke Sakk-matt (1977) (Zenés TV Színház) Osztrigás Mici (1983) (Zenés tévé-színház)
Filmzenék: Füst Emmy, Ida regénye, 1934 Halló Budapest, Címzett ismeretlen, 1935 Mária nővér, 1936 Egy lány elindul, 1937 A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1938 Toprini nász; 5 óra negyven; Hat hét boldogság, 1939 Sarajevo, 1940 Lángok, 1940 Dzsentrifészek, 1941 Katyi, 1942 Régi nyár, 1942 Egy szoknya, egy nadrág; Ragaszkodom a szerelemhez; A 28-as, 1943 Mágnás Miska, 1948 Civil a pályán, 1951 2x2 néha 5, 1954 Dollárpapa; Mese a 12 találatról; Keserű igazság, 1956 Csendes otthon, 1957 Bogáncs, 1958 Fekete szem éjszakája; Szerelem csütörtök, 1959 Fűre lépni szabad, 1960 Megszállottak; Napfény a jégen; Nem ér a nevem, 1961 Elveszett paradicsom; Mici néni két élete; Esős vasárnap, 1962 Az aranyfej; Hogy állunk fiatalember?, 1963 Nyáron egyszerű; Özvegy menyasszonyok, A pénzcsináló 1964 Butaságom története; Patyolat akció; Szerelmes biciklisták, 1965 Én, Strasznov Ignác, a szélhámos, 1966 Nyár a hegyen; Tanulmány a nőkről; Utószezon, 1967 A tanú, 1969 Fuss, hogy utolérjenek!, 1972 Circus Maximus, 1980
Slágerei: Balalajka sír az éjben; Tíz óra múlt; Egy kis Duna-parti bárban; Bevallom, rég tetszik maga nékem; Mindig az a perc; Jaj, a Sári; Van Budán egy kis kocsma; Az én rózsám vasutas; Nem nősülök soha; Budapest, Budapest te csodás; Oda vagyok magáért; Van-e szerelmesebb vallomás; Áprilisi tréfa volt; 2*2 néha öt; Rejtély; Csak egy kis emlék; Melletted nincsenek hétköznapok; Összecsendül két pohár; Egy esős vasárnap délután; Hallo, Cherie; Nemcsak a húszéveseké a világ; Mindenkinek van egy álma; Papíron túl vagyok az ötvenen; Táskarádió; Szeretni bolondulásig; Küldök Néked egy nápolyi dalt; Szívem ezt a dalt; Álmaimban valahol; Fehér sziklák; Fogj egy sétapálcát; Csak félig lenne meg; Te szeress legalább; Félteni kell; Csakhogy eljöttél szerelem
Szerzőtársai: Harmath Imre (szövegíró); Mihály István; Szilágyi László; Szenes Andor és fia, Szenes Iván Görgey Gábor; Békeffi István; Bacsó Péter; Szász Péter Romhányi József; Moldova György Kállai István; G. Dénes György
André - Fényes - Szenes: Lulu - Ivancsics Ilona és Színtársai vendégjátéka
Kálmán Imre Művelődési Központ
Zene
André: LULU zenés komédia
Újpesti Kulturális Központ Nonprofit Kft.
Zene
Az ördög nem alszik
Pécsi Horvát Színház Nonprofit Kft.
Író
Az ördög nem alszik
Óbudai Kultúrális Központ
Író
Az ördög nem alszik
Pesti Művész Színház SZE
Szerző
Egy szoknya, egy nadrág
József Attila Színház
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Oda vagyok magáért
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Oda vagyok magáért
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Oda vagyok magáért
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Oda vagyok magáért
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Oda vagyok magáért
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
Fényes Szabolcs - Klemen Terézia: Szerelmem, Fényes Szabolcs!
Mosoly Muzsika Produkció
Zeneszerző
LULU Száguldó Orfeum
KLAUZÁL GÁBOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
Zene
Michel: Lulu - országos bemutató - a Száguldó Orfeum előadása
Kölcsey Központ
Zene
Ajánlataink
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
