A hangverseny Mozart híres g-moll kvintettjével kezdődik, melynek főtémája a komponista korábbi szimfóniáit idézi, bár ebben a kamaraközegben egészen más hatást kelt mint egy nagyobb zenekari hangzásban. Ezt követi Brahms 1860-ban született B-dúr szextettje, azaz hat vonóshangszerre komponált kamarazenei alkotása. A szólamok összeállításában (2-2 hegedű, brácsa és gordonka) Boccherini példája lebeghetett a zeneszerző szeme előtt. A nyitó- és zárótételét tematikai azonosság jellemzi.
Haydn No.94-es G-dúr szimfóniája Londonban született alkotásai közé tartozik. Érdekes, hogy míg nálunk és a németeknél üstdob szimfóniaként emlegetik, a brit zenei életben surprize azaz meglepetés alcímen vált ismertté. Az 1792-ben bemutatott darab második tételében az anekdota szerint Haydn a szunyókáló közönség felriasztására alkalmazott egy váratlan üstdobütést. A G-dúr szimfónia egyike Haydn legnépszerűbb, leggyakrabban játszott műveinek.
Műsor:
W. A. Mozart: g-moll vonóskvintett KV516
J. Brahms: B-dúr szextett op.18
J. Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Hob.94.
Közreműködik:
Alexáné
Kardos Ildikó, Grünwaldné Almássy Eszter, Erdélyi Zoltán –
hegedű
Nagy
Sándor, Kissné Galuska Anikó – brácsa
Bényi
Tibor, Fekete Katalin – gordonka
Kodály Filharmonikusok DebrecenVendégművész: Nagy Sándor - brácsa
